FOLLOW US

SEARCH SITE BY TYPING (ESC TO CLOSE)

1092, Budapest, Ferenc krt. 8-10
+36 70 779-6524

Skip to Content

.

Seychelle kontra Mauritius

Érdekes kérdés, hiszen azonos térség, sziget ez is, sziget az is, első pillantásra talán nincs nagy különbség.

Ha te is épp egy ilyen döntés előtt állsz, gondold végig, mit szeretnél? Hófehér homok, határtalan idill, színes virágok, lazítás az édenkertben? Akkor a Seychelle csak Rád vár! Viszont ha inkább bulizni, vásárolgatni szeretnél, és jobban szereted, ha az emberek kezdeményezőbbek a kapcsolatteremtésben, Mauritius a megfelelő választás. Szerencsére mind a két hely luxus úti cél, így ebben semmiképpen sem kell választanod, bármelyik mellett is dönts.

„Meteorológiai előrejelzés”

A szigetállam viszonylag közel fekszik az egyenlítőhöz, emiatt valódi trópusi éghajlata van.

Ciklonmentes övezetben fekszik, ezért az időjárása egész évben kiegyensúlyozott, nincsenek évszakok, csupán olykor több szél, vagy több csapadék várható, de a hőmérők higanyszála szinte sosem süllyed 24 fok alá, ugyanakkor 32 fok fölé is ritkán kúszik, a levegő páradús (egész évben 80% körüli). Az óceán hőmérséklete 26 és 31 fok között ingadozik, tehát az idelátogatók kivétel nélkül mindig kényelmesen strandolhatnak benne. A monszun szél irányváltoztatásainak hatására november és április között kicsit melegebb, párásabb a levegő, míg májustól októberig némileg hűvösebb de szárazabb az időjárás. Április és november hónapokban alig fúj a szél, az óceán tükörsima, a tiszta időjárást a fényképészek, valamint a búvárkodni és strandolni vágyók élvezhetik leginkább. Július és augusztus a legszárazabb hónapok, a legtöbb esőre januárban számíthatunk, földrajzilag Mahé és Shilouette a legcsapadékosabb területek a magasabb részeik miatt. Természetesen a hőmérséklet az eső ellenére is stabilan 30 fok körüli, némi kellemetlenséget okozhat azonban, hogy a csapadék hirtelen „szakad le”, és sokszor impulzív. A Földet érintő klímaváltozás az egyenlítő környékén érezteti legkevésbé hatását, a helyiek szerint azonban Seychelles-en is érezhetőek a hatásai, ugyanis kevesebb „kiadós” eső esik, amely tápláló életerővel látja el a növényzetet.

Fizetni, de mivel?

A szigetállam „apró termete” ellenére saját fizetőeszközzel rendelkezik, ez pedig nem más mint a seychelles-i rúpia (SCR) és cent.

„Papír pénzből” 10, 25, 50, 100 és 500 rúpiás címletek vannak, érmékből rúpia 1 és 5, cent pedig 1, 5, 10 és 25 értékben léteznek. A reptereken és a szállodákban általában tudunk pénzt váltani, ám érdemesebb felkeresni utcai pénzváltókat, akik a vevőkért való verseny miatt jóval jutányosabban váltanak helyi pénzt, ezek közül is a legkedvezőbb árakkal Mahén találkozhatunk. A rúpián kívül azonban bizonyos helyeken elfogadják az eurót és az amerikai dollárt is, valamint bankkártyás fizetés lehetséges pl. éttermekben, szállodákban, autókölcsönzőkben, esetleg élelmiszerboltokban. ATM-ekből (amelyek biztosan vannak: Mahén, Praslin-en, La Digue-en) azonban csak rúpiához juthatunk pénzfelvételkor, és egyes helyeken csak Visa kártyát fogadnak el (pl. Beau Vallon).

Egy kis történelem

A Seychelle-szigetek a 18. századig a „senki földjének” számítottak.

Bár látogatói az arab kereskedők, portugál felfedezők, és az errefelé portyázó kalózok jóvoltából már korábban is voltak a szigetcsoportnak, állandó lakosai csak a növekvő gyarmatosítási kedv következtében lettek. A páratlan szépségű hófehér homokkal szegélyezett táj elsőként a franciák érdeklődését keltette fel, ők érkeztek ide először hosszabb távú letelepedési szándékkal, érdekesség, hogy nevét XV. Lajos pénzügy-minisztere, Vicomte des Séchelles után kapta. Később azonban az angolok is harcba szálltak a terület birtoklásáért, amit a következő század elején meg is szereztek Mauritiusszal együtt egy békeszerződés alapján. Ám a britek úgyszólván „csak papíron” vették birtokba Seychelle-t, egy időben angliai elítélteket szállítottak ide „sínylődni” (bár tekintettel arra, hogy csak úgy „kitették” őket és bezárva nem voltak, arról sokáig vitatkozhatnánk, hogy ez büntetés volt-e vagy áldás). A szigeteken több ezer, túlnyomóan Fekete Afrikából származó ember talált otthonra, akiket a britek felségvizeiken elfogott arab rabszolgaszállító hajókról mentettek meg és kitettek a legközelebbi szárazföldön, ez volt Seychelles. Európai származásúakat tekintve legnagyobb számban azonban francia telepesek éltek itt, akiknek nyelvét a mai napig nem hivatalosan használják a szigetállamban, illetve az itteni kevert kreol nyelv alapjaiban szintén a mai napig felfedezhetőek a francia gyökerek. 1976-ban vált független köztársasággá, s bár történelme elég rövidnek mondható, politikailag annál eseménydúsabb, fegyveres puccskísérletekkel tarkított, összességében tekintve azonban ahhoz képest, hogy Afrika önálló államainak egyike, hosszú távon viszonylag békésnek volt mondható a belpolitikája, amely kedvezett a turizmus kialakulásának.

Az itt élő emberekről

A népesség összetételét nézve kijelenthetjük, hogy a kép nagyon vegyes.

Az ide szállított afrikai rabszolgák felszabadulását követően az ültetvényeken jelentős arányban kezdtek dolgozni az idevándorolt kínai és indiai csoportok, ugyanakkor a francia – és néhol brit – telepesek leszármazottai sem tűntek el a szigetről, így bőrszín tekintetében gyakorlatilag az összes variációra találhatunk példát, a sok éves együttélés eredményeként Seychelles a Kárpát-medencéhez hasonlóan a népek olvasztótégelyévé vált. Az ország nemzetközi álláspontja alapján nagy hangsúlyt fektet az egyenlőség megkövetelésére az élet minden területén, de belső viszonyokban elmondható, hogy a politikai élet irányítói a „fehér lakosság” köreiből kerülnek ki, és egy láthatatlan rangsor húzódik meg az itteniek között, ahol a bőrszín alapján kategorizálják egymást maguk a helyiek is. A lakosság döntő hányada (90%) római katolikus (ez a világos bőrszínnel és a francia nyelv ismeretével egy kalap alatt presztízs kérdés), de a szigeten más vallások (anglikán, evangélikus, hindu, buddhista, iszlám) hívői is előfordulnak, ami ugyanakkor nem gátolja meg őket abban, hogy higgyenek babonás dolgokban, szellemekben vagy a boszorkányságban.

Mindennapjaik során az itteniek a fentebb már említett kreol nyelvet beszélik, a hivatalos ügyintézés nyelve viszont már az angol, és a lakosság jelentős hányada beszéli a franciát is a mai napig. A helybéliek segítőkészek és barátságosak a turistákkal, ugyanakkor nem tolakodóak, diszkrét tartózkodás jellemzi a viselkedésüket az itt nyaralók felé, ha utóbbiak nem fordulnak kifejezetten hozzájuk valami miatt. Életvitelük európai szemmel csigalassúnak tűnhet, a seychelles-iek lazák, komótosan, békésen élik az életüket, élvezik a csodálatos környezetet ami körülveszi őket, munka után sokszor spontán lemennek sütögetni a partra. Turistaként tehát a legjobb amit tehetünk, hogy „sodródunk az árral” és felvesszük a helyiek életritmusát, de tulajdonképpen kinek is esne nehezére „kényelmesen” felkelni és gyönyörködni egy kicsit az egzotikus környezetben a reggeli kávéja mellett? Azt azonban érdemes tudatosítani magunkban, hogy a helyieket „nem viszi el a szívroham” bizonyos munkafolyamatok kivitelezése közben sem (pl. a szállodában, az éttermekben), s ezért lassabban haladhatnak, mint ahogyan azt esetleg elvárnánk, ilyenkor nem érdemes idegeskedni, hiszen nekik ez természetes!

Nem túl sietős munkavégzésüknél azonban százszor többet ér, hogy jóindulatúak és segítőkészek, félénkségük oldódását követően pedig akár még kifejezetten barátságosak is! Tekintettel arra, hogy némileg „elzártan” élnek a világtól, a (más országokhoz viszonyított) kevés itt lakó törekszik elkerülni minden olyan szituációt, amivel őt „rossz hírbe” hozhatják. Szégyenlősségük az öltözködésben is kifejezésre jut: bár turistaként egészen nyugodtan hordhatunk könnyű, laza, nyárias darabokat, ugyanakkor a nagyon kirívó-kihívó darabokat (pl. térdig érő dekoltázs, „kőművesdekoltázs”) igyekezzünk kerülni, és a fedetlen testrészekkel történő napozást lehetőleg ne a zsúfolt strandokon kivitelezzük. Bizonyos szállodák meghatározhatnak dress code-ot az esti vacsorákon való részvétel előfeltételeként, de ezt is a maguk „laza”, seychelles-i módján teszik (pl. a férfiak számára hosszú nadrág viselése).

Miért pont a Seychelle-szigeteket válasszam?

Te is szeretnél egy mesébe illő trópusi nyaraláson lazítani és, de még nem biztos az úti célod? Ha az egzotikum mellett már letetted a voksodat, kérlek engedd, hogy elvarázsoljunk a Seychelle-szigetek álomba illő világával, teljes magyar nyelvű asszisztenciával!

Nyilván ez a következő kérdésed: Jó, akkor miért nyaraljak a Seychelle-szigeteken? Bár a szigetállam hangzatos neve már önmagában sok jót ígér, az úti célunk kiválasztásánál több fontos szempontot is figyelembe kell venni, például, hogy Magyarországhoz képest csekélynek mondható az időeltolódás mértéke (téli időszakban +3 óra, nyári időszak esetén csupán +2 óra), ami nem csak azért jó, mert kevésbé viseli meg az ember szervezetét, hanem azért is, mert könnyebb az otthoniakkal a kapcsolatot tartani. További pozitívum még, hogy eléggé messze van ahhoz, hogy el tudjunk szakadni a hétköznapi mókuskeréktől, de a karibi vagy délkelet-ázsiai üdülésekkel ellentétben nem kell ehhez napokat repülnünk, ugyanis Budapestről már egy átszállással, kevesebb mint 14 óra alatt földet érhetünk a paradicsomban!

Előnyei a mesébe illő táj tele csodálatos természeti látnivalókkal és gyönyörű egzotikus virágokkal, trópusi esőerdővel és egzotikus állatfajtákkal, tiszta, a hangulat idilli, határtalan béke és nyugalom veszi körül az idelátogatókat. Tulajdonképpen Seychelle a „pihenés mekkája”, ezt mindenképpen mérlegelni kell azoknak, akik „bulizni” indulnak, erre ugyanis itt alig találnak majd alkalmat, a szigeten ugyanis nincs „minden sarkon” még étterem sem, nemhogy éjszakai élet. A szigetország nem titkolt célja továbbá, hogy luxus-élményt nyújtson, de ehhez megválogatja az ideutazókat, ehhez fő eszközük pedig az árak magasan tartása, bár a drágább árfekvést az is megalapozza, hogy a szigetre költséges beszállítani még az alapvető élelmiszereket is (pl. liszt). Ez persze nem jelenti azt, hogy ne találnánk kedvező árú szálláshelyet, „hátizsákos” turisták tömegébe azonban biztosan nem botlunk majd tengerparti sétáink alkalmával. A pénzünkért cserébe kapni fogunk azonban valamit, ami megfizethetetlen: varázslatos tengerpartok, bársonyos homok, káprázatos növényzet, tündöklő színek, mindent átható harmónia, egyszóval a testi-lelki feltöltődés kulcsát! Programlehetőségekből (pl. szigettúra, hajókirándulás, lovaglás a tengerparton, strandolás, kajakozás, snorkelezés, jet ski-zés, óriás teknősök…) nincs hiány, csak győzzük idővel és energiával a rengeteg élményt, amit szerencsére nem árnyékolnak be nagy távolságok sem, hiszen a legnagyobb szigetük (Mahé) nincs akkora, mint Buda.

Mikor nyaraljunk?

Hivatalosan a két főszezon december és január között, valamint július és augusztus között van.

A hotelszobák árai is ezekben az időszakokban a legmagasabbak. Az Európából érkező turisták általában „elmenekülnek a tél elől”, így ők túlnyomó részt a december-januári szezonban érkeznek, de az utazásunk időzítése sokban függ attól, hogy mivel szeretnénk tölteni majd az időnket, milyen programokon vennénk szívesen részt, ezért a lenti táblázatban összefoglaltuk, mit mikor a „legjobb” csinálni a Seychelle-szigeteken. Bár mint fentebb említésre került, az idő egész évben „trópusi”, szóval a napozni és strandolni vágyók számára az év összes napja ideális lehet az indulásra, csupán júniustól augusztusig sodorhat kicsit több moszatot a hullámzás a partokhoz (a legérintettebb részek Mahé déli része és Praslin sziget).

Hol is van pontosan?

A Seychelle-szigeteket Afrikától nagyjából 1500 km-rel keletre találhatjuk az Indiai-óceánban.

A Comore-szigetektől és Madagaszkártól északkeletre, Mauritiustól északra, és délnyugatra a Maldív-szigetektől. Érdekességképpen Magyarországtól kicsivel több mint 6800 km-re fekszik. A szigetállamot alkotó szigetek összterülete kevesebb mind Budapest egymagában, csupán 455 négyzetkilométer. Hogy pontosan hány sziget is alkotja Seychelles-t, arról nincs egységes álláspont, egyesek szerint a számuk 115, ám a hivatalos alkotmányban 155 szigetről tesznek említést, melyeknek több mint a kétharmada korallsziget, a többi gránitsziget, turisztikai szempontból szinte kizárólag az utóbbiak érdekesek (az utazási irodák képein Seychelles-t kivétel nélkül vakító fehér homokos és gránitsziklás partokkal reklámozzák), a 3 fő sziget is ezek közé tartozik. A legfontosabb sziget az ország területének kicsivel több mint egyharmadát elfoglaló Mahé, ahol a főváros, Victoria is megtalálható. Tőle északkeletre a területi rangsorban következő sziget Praslin, gyönyörű strandokkal és izgalmas természetvédelmi területtel. Praslin-tól délkeletre a harmadik „dobogós” La Digue, a maga 10 négyzetkilométerével, amit az ember akár könnyedén át is biciklizhet, keleti partjain elbűvölő eldugott kis öblök várják az érintetlen tájak iránt vágyódó turistákat.

Seychelle napjainkban

Az ország fő profilja tehát a turizmus, a lakosság jelentős hányada keresi „nyaraltatással” a mindennapi betevőt.

Fontos bevételi forrást nyújtanak még a halászatra épülő iparágak is. Más afrikai országokhoz képest nincs okuk panaszra, de európai szemmel néha úgy érezhetjük, mintha le lennének maradva néhány évtizeddel, nem csak gazdaságilag. Mindenesetre több évadnyi sorozat arzenálokat ne a seychelles-i nyaralásunk alkalmával akarjunk megnézni (hacsak le nem töltöttük előre), az internet itt jóval lassabb, mint amihez mi Európában szoktunk. A politikai élet inkább több mint kevesebb sikerrel úszkál a demokrácia vizén, bár némi devizagazdálkodási probléma azért a Seychelles-iek által is borsot tör a jó öreg IMF orra alá. Mivel az ország a turizmusra épít, aminek egyik alapvető pillére a páratlan, paradicsomi környezet és élővilág, nagy hangsúlyt fektetnek ennek védelmére, aminek hála nem takarják el a mesébe illő kilátást gigantikus felhőkarcolók és toronymagas hotelek, bár a szemétszállítás és a csatornázás kérdésében a mai napig lenne mit javítani. Akik üdültek már Mauritiuson, különbségként vehetik észre, hogy nincsenek ultramodern hotelek, és talán egy kicsit „szegényesebbnek” is ítélhetik a Seychelle-szigetek településeit, de sokak szerint itt nemis a szállás a legfontosabb látnivaló itt, hanem a környezet, aminek páratlan szépsége az érintetlenség illúziójával van átitatva, és az utánozhatatlan hangulat, melynek fenntartásáért a helyiek sok erőfeszítést tesznek, egészen biztosan kárpótolni fog mindenkit az aranyozott WC-ülőkék hiánya miatt!